A fentrol.hu oldalról elérhető, folyamatosan bővülő Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült újabb válogatás hazánk egy-egy népszerű kilátótornyának madártávlati képét mutatja be. A régi felvételeket közelebbről megvizsgálva jól látható a budapesti Erzsébet-kilátó elegáns, kör alaprajzú tornya, megpillantható Balatonboglár Gömbkilátója a fővárosi Városligetben, de feltűnik Visegrád műemlék kilátója is.
A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő online Légifilmtára több mint 200 000 fekete-fehér, valódi- és infraszínes légifelvételt tesz elérhetővé ingyenesen bárki számára a fentrol.hu oldalon keresztül. Az archív felvételeket böngészve feltárul hazánk természeti és épített környezetének alakulása: álló- és folyóvizeink, fürdőtavaink, valamint a zöldülő erdők-mezők bemutatása után most néhány jól ismert kilátóhely magaslati képéből készült válogatás.
![erzsebet](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/01-erzsebet-kilato-1971-1992.jpg)
Budapest legmagasabb pontja, az 528 méteres János-hegy Erzsébet királyné kedvelt kirándulóhelye volt – az ő tiszteletére épült a magaslaton korábban álló fa kilátó helyére a mai neoklasszicista építmény. A Schulek Frigyes tervei alapján készült 23,5 méter magas, kör alapú mészkőtornyot 1910. szeptember 8-án adták át. Az Erzsébet-kilátót 1926-ban az országban elsőként állandó díszfénnyel világították ki.
![kekes](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/02-kekesteto-1989.jpg)
Az ország legmagasabb csúcsán, az 1014 méteres Kékesen 1981-ben új tévétornyot állítottak fel az 1958-ban épült, elavulttá vált antennatorony szomszédságába. Az UVATERV tervei alapján készült, eredetileg csaknem 180 méter magas torony három szerkezeti részre tagolódott: az alsó 80 méter vasbetonból készült, a középső 80 méter acélszerkezetű, a legfelső 20 méter pedig üvegszövettel merevített műanyag henger. A toronyban adótermek, mérőhelyiségek, laboratóriumok és raktárak kaptak helyet. A 45 méter magasan található kilátórészt csak később alakították ki, a látogatók az alatta elhelyezkedő zárt körpresszóból is megcsodálhatják a panorámát.
![sasto](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/03-sasto-1976.jpg)
Az 53 méter magas sástói kilátót Romániában gyártották, és eredetileg olajfúró toronyként teljesített volna szolgálatot Algyőn, azonban nem felelt meg a magyarországi szabványoknak, így 1973-ban – kisebb átalakítás után – az akkoriban már népszerű üdülőhelynek számító Sástóra került. A tornyot hazánk legmagasabban fekvő állóvize mellett, a korábbi, mindössze 10 méter magas fakilátó helyére állították fel. A jellegzetes, élénksárga színű építmény négy szintjére egy 256 lépcsőfokból álló csigalépcső vezet fel. Az első pihenőszinten a kilátás mellett a Mátra madarainak faragott mása is megtekinthető.
![bence](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/04-velencei-kilato-1979.jpg)
![gomb](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/05a-gombkilato-1971.jpg)
![gomb2](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/05b-gombkilato-varosliget-1963.jpg)
![balaton](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/05c-gombkilato-1959-1966.jpg)
Szintén kalandos utat járt be Balatonboglár ikonikus Gömbkilátója, míg elfoglalta mai helyét. A város legmagasabb pontján, a feketefenyőkkel beültetett Várdomb 165 méteres csúcsán álló gömb alakú építményt először az 1963-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárban állították fel. A 15 méter átmérőjű, 240 háromszöglemezből álló alumíniumszerkezetes gömb terveit Kádár István munkájaként tartják számon – az eredeti elképzelések szerint belső üvegburkolatot is kapott volna, ez azonban nem valósult meg. 1966-ban dőlt el, hogy a budapesti Városligetből a Balaton déli partjára kerül, Balatonboglár régi faszerkezetű kilátójának helyére. A Gömbkilátót később Xantus János természettudós, etnográfus után nevezték el, és díszkivilágítást is kapott.
![koris](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/06-koris-hegy-1983.jpg)
![miskolc](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/07-avasi-kilato-1976.jpg)
Miskolc egyik jelképe az Avason álló, kilátóként is funkcionáló tévétorony, amely Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján készült el az 1934-ben épült, leégett őrtorony helyén. A betonból épített, 72 méter magas kilátót 1963-ban adtak át. A toronyból több mint 180 fokos kilátás nyílik a városra, a felső szinten pedig hangulatos kávézó is üzemel.
![pecs](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/08-kis-tubes-1959-1969.jpg)
![zsitvay](/sites/default/files/pic/article/magaslati-kilatasok/09-zsitvay-kilato-1988-1989.jpg)
A visegrádi Zsitvay-kilátót 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileuma alkalmából építették fel a 378 méter magas Nagyvillám tetején. Az akkoriban Jubileum-kilátónak keresztelt építmény később Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter után kapta nevét, aki a Magyar Turista Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte. A műemléki védelem alatt álló kilátó terveit Hannig és Uzvölgyi építészek készítették, összhangban a Fellegvár, a Salamon-torony és a környék történelmi hangulatával.